Öcsike ma azt mondta, hogy ő nem emlékszik semmire ötéves kora előttről. Anyukám kérdezgetni kezdte, emlékszik-e arra, hogy például babakocsiban ül, vagy pelenkás volt. Öcsike azt mondta, hogy dereng valami, milyen a babakocsiban ülni, és emlékszik rá, milyen bekakilni. Hogy eleinte jó meleg, aztán zavarni kezdi, hogy lötyög a gatyájában valami, és szólni akar, hogy bekakilt, de csak toporogni tud. Aztán rájöttünk, hogy kisgyerekként, amikor még az ember nem tud beszélni, és mondani akar valamit, az olyan érzés, mintha álmunkban ordítani akarnánk, de nem tudnánk. Anyukámnak nagyon tetszett ez a hasonlat, teljesen lenyűgözte.
2014.04.10. 00:08
emlékezés
Címkék: beszéd pelenka emlékezni öcsike bekakilni
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://akisfiu.blog.hu/api/trackback/id/tr376003865
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.